Nászta Katalin: Versszöveg /1

3.

e g y r u g ó r a

mindent a szeretet mozgat
a tetszés, ami vonz, amíg még ragaszkodsz valamihez
önmagában van rendeltetése, egy rugóra jár a kígyó, a medve
miből vagy gyúrva ember, hogy szárnyad sas, lábad fa törzse, derekad nádszál
fejed lényed csillaggömbje, kezed a kígyó kívánsága, öled a tenger háborúsága
nyelved alól patakzik a szó
csak szíved helyén lapul kő

minden tagod rezdül, mozdul, hangolódik, érzékenyül, verdes
de legbelül a szívgödör rejti lényed lényegét
a követ, ami nem mozdul, nem szeret, nem akar
nem háborog, nem lármáz, nem sír, nem ad ki hangot, se zok-, se panaszkodót

sirathat halottat a holt?
gyászolnak a levelek, a szél, erdőn a fák, sziklában a hasadék
a medve, a farkas, az őz, a szarvas
csak a kígyó tekereg kőszíveden lomhán
lustán kéjelegve önmaga hosszán
nassol

2021-04-20

2021. április 24.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights