Választóvíz

Ittuk a tüzes italokat
ifjú fenyők italát mely lassan melegít
alkonyok és makacs vereségek italát
seprőjük vázát súlyosan ülepítő italokat
borostyánkő italt amely így szól „Hozsánna
annak ki meg nem született
de soha annak aki él”
a mérlegelő emlékezés italát és az
oktalan emlékezését amely
folyton panaszkodik bár mije se fáj
ittuk az oroszlán-hullámú nagy tenger italát
s hosszan ringató hold selymes italait
italokat melyek kémlelve fedezik föl
a valón túl levőket
ittuk az italt mely kinek se kerül pénzbe
Akkor pedig jöttek a bolygó kvarc-fogú őrei
s így szóltak: „Fizess“
Fizettem. És ők megkötöztek.

Tetőn

Arcod pedig, ha nem is szép, de nyugodt
s határozott lesz.
Majd úgy találkozunk, mint amikor
a fény hegyére hágunk és a tetőt
szembetaláljuk. Megindulsz
lefelé a hátadon egy köteggel
a nap
apró szilánkjaiból,
míg a lejtőn az árnyak
lávája les reád,
de a remény is,
hogy vannak tűzokádók még, amelyek
lassan hűlő kezed melengetik…

Szemlér Ferenc fordításai