(törékeny konstrukció)

Kettészel ez a szél minden házat
Hiába meszelsz kékre egeket
Valami, ami a csendnél halkabb,
Valami, ami csak reád hallgat
Átcikáz, mint a zizzenet
Lesunyt fejek, tetők felett –
Mindenirányú távozás: – ki
Hajón, ki szárnyakon lebegve
Hagyja el a haldokló várost, ki
Szennyárban csapkod dideregve
Hajában menthet alvó csigákat
Pikkelyes pillér-lábakon
Teknőc-házaink utána másznak –
Az, aki hallja: – keserűséged
Harangjai kongatnak utánad,
Az a tanu, hogy a szél, az idő
Fényesre törli üvegét
A messzenézők ablakának.

Kolozsvár, 1987.