Virág a réten

Senki nem várta az állomáson, csak Misi. A fiú ott lakott a negyedben, udvarolni kezdett neki, türelmes volt. Érte ment a kocsijával, egyszer még Nagyvajúdra is elvitte.
A kitartás és a család meghozta a gyümölcsét. Amikor elvégezte az egyetemet, Brikett már megnősült és a feleségéhez költözött, Lurkó viszont otthon maradt, a barátaival későig meccset néztek, cigiztek, söröztek és hánytak. Mama a nappaliban trónolt, anyu visszavonult a szobájába, és ha Zsiléta panaszkodott, azt mondta, Lurkónak is van helye itthon. Így hát három fiúval lakott egy szobában, és úgy aludt el a füstben, hogy ők még nézték a tévét. Olykor előttük vetkőzött, hátha elszégyellik magukat, de meg se parittyázták.
Aztán Lurkó elkezdett egy közeli faluba udvarolni, és mama halálakor kisütötte, fel kellene venniük bérbe két fiút, akik közül az egyik a barátnője bátyja volt, és mindketten az estibe jártak Zádonyon. Mert akkor mindig lenne krumpli, és ritkán jönnének, mondta, és Zsilétával forogni kezdett a világ. Azoknak polc kell, ágy kell, évekig hat lánnyal laktam, most kezdem elölről?!! De hiába kiabált, anyu csak a szokásos vállvonogató tekintettel nézett. Végső kétségbeesésében kijelentette, Misi ide fog költözni, néhányszor már úgyis elmenekült hozzá, amikor már nem bírta a fiúk fociját.
És elátkozta százszor, hogy nem virágnak született valamelyik réten. Vagy még jobb lett volna, ha semminek.