Fekete szakasz

Mama meghalt. Lassan roskadt össze, végül már enni sem akart, anyu nem is etette, csak Zsiléta, amikor hazajött a munkából. Hogyhogy nem akar enni, hát muszáj ennie!, jelentette ki, és megetette a pépes kajával. Közben elmondta neki szépen, milyen nehézségeket okozott konok gőgjével. Mama szemét elfutotta a könny.
Amikor kiadta a lelkét, anyuval nem lehetett beszélni, hallani sem akarta az igazságot, ebben a halál sem tudta megváltoztatni. Zsiléta felhívta a testvéreit, azok meg felballagtak, mire odaértek, mamát már felöltöztették Lurkóval. Úgy segítettek, ahogy mindig: sehogy. Nekik nem volt pénzük, a rokonok nem adtak, az Oana édesanyjától kért kölcsön, hogy eltemethesse mindenki anyját és nagyanyját.
Akkor támadt Lurkó nagyszerű ötlete a krumplis fiúkkal, ő meg akkor fordult kétségbeesésében Misihez. A srác addig is vitte mamát az orvoshoz vagy ahova kellett. Fintorogtak rá, de kihasználták. Nem való hozzád, mondták, de nekik való volt. És elkezdődött egy újabb fekete szakasz.