HAMIS TÍZEZRESEK

Paiva kisasszony volt a kor leglengébb erkölcsű divathölgye: a nagy traviata, Páris koronázatlan szívkirálynője —, akiről széltében beszélték, hogy tíz darab ezres bankjegybe kerül egy csókja.
Egyszer Brancas vicomte látogatta meg. Kurtán és kertelés nélkül szerelmet vallott neki.
— Csak egy csókot, istennőm! — esedezett a kitűnő lovag.
— Szívesen, vicomte! — nevetett Paiva. — Tízezer livre!
A lovag hangosan szívta a fogát. Sokallotta a tíz darab ezrest. De Paiva állhatatos maradt elveihez, és a szerelmes vicomte végül is fanyalogva elővette tárcájából a drága papírokat. És akkor Paiva kisasszony —, hogy megbüntesse az előkelő gavallért fukarságáért és hogy megmutassa: nem a pénz fontos neki, hanem az elv —, egy nagy stílű gesztust tett:
— Nos kedves vicomte, én most összesodrom ezeket az ezreseket — így! —, és meg fogom gyújtani őket: egyenkint!…Amíg mind a tíz darab hamuvá lesz, folyton csókolhat!
A remek tromfon kacagott egy nagyot, aztán maga mellé tette az asztalkára az összesodrott ezreseket, és mialatt Brancas vicomte sürgősen kezdte szaporázni a csókjait, a szép hölgy egymás után gyújtogatta meg a sodrott bankókat. Amint egy-egy bankjegy elhamvadt, Paiva fennhangon számolt:
— Egy…kettő….három…
Fel egészen tízig. És amikor az utolsó — a tizedik — ezres füstkarikája is eloszlott a semmibe, a kisasszony kisiklott Brancas úr karjai közül:
— Nincs tovább. Kvittek vagyunk, uram. Tilos a csók!
Brancas vicomte hallgatott. Csak az ajtóban állt meg egy pillanatra:
— Apropos, madame. Hogy el ne felejtsem: a tíz darab ezres hamisítva volt…Direkt erre a célra csináltattam!

Színházi Élet, 1932/49