A szerző felvétele

Anyukám, a rózsa még nem virágzik nálunk
de ez az egyetlen szál tulipán a kertben
neked nőtt
Ha majd egyszer mindketten ott leszünk,
ahova vágyunk
elmesélünk egymásnak mindent
amire itt nem jutott idő
Anyukám, ma nemcsak a te napod ünneplik
az enyémet, a húgomét
az unokáim édesanyjáét is
mind anyák lettünk
mi már nagy-anyák is
De ma nem őket csak az anyákat ünnepeljük
A két-, háromszoros anyák már dédek
meg ükök, meg ősök
akikre már csak emlékezünk
Kifoszlik kezünkből, kinőnek
a minket anyává avatók
barázdált, üres marokkal maradunk
átadtuk a holnapnak őket
Már alig ér el hozzánk a szavuk
nehezebben hallunk, keveset is szólnak
De kevesbedik a miénk is
mind többet hallgatunk
Beszélnek helyettünk a túlélő fák
az erdő, ahova szívesen és sokat jártunk
Emlékeznek ránk, ez is megér egy misét
ahogy mondani szokás, mondani szoktuk
Gyönyörködöm a múló a tavaszban
elmúlásom talán még odébb
Gyermeteg vágyunk visszahajt
mind ölelő ölre vágyunk
Atyánk, az Isten téged is, minket is áldjon
ahogy mindenkit, felettébb

2021-05-02