Végre történik valami jó

A szenvedés és intézkedés közepette megismerkedett egy fiúval. Az egyik magyartanárnő meghívta Koporvárra színházba, akkor találkoztak. Zserkenye mikrobusszal szokta felvinni a tanítványait és a kollégáit a bemutatókra.
A fiú férfi volt, sokáig kerülgette Zsilétát, látszott, ámul-bámul a leány piros csizmáján, piros kalapján, rengeteg gyűrűjén. Aztán mégis odalépett hozzá, és megkérdezte, te kicsoda vagy? Koporvári tanár volt, Zserkenye ismerőse.
Aztán üzeneteket írt, Zsiléta először nem tudta, hová tegye őket. Amikor kiderült, hogy a férfinak felesége van, megriadt: papi családja minden elve feljött. Móni azonban azt tanácsolta, hogy aki mindentől fél, azzal semmi sem fog megtörténni. Így hát válaszolgatni kezdett Balú különös üzeneteire. A férfi magázódva udvarolgatott, irodalmiasan fogalmazott, mint egy szereplő a Nagyapó mesefájából. Volt egyfajta varázsa a leveleinek, és miközben a bank üldözte, a család lenézte, Misi pedig gúnyolódott, nagyon jól jöttek ezek az ódon zamatú valamik. Még reménykedni is lehetett bennük és velük.