Albert-Lőrincz Márton: Kölpényi majális
Nő a frissen nyírt pázsit,
harmadik nap már
szögletes heggel ágál az
ágaskodó fűszál
s nevet rajtam a nap.
A virágzó meggyfa árnyékot kínál,
pihenj meg, biztat.
Megannyi feladat.
Levél nem hull, csak virágszirom, ha
lebben a szellő,
levél az éterből nem jő.
Lehetne cinkosom a felhő,
de kifog rajtam a kert,
kifogy a fűnyíróból a benzin.
Bosszant a buja gyep,
részvéttelen.
Estefelé Pongrác megfenyeget,
reggelre
hóharmat üli meg a kertet.
Lekókad a kényes veteményes,
barnulni kezd a meggyfa virága,
darazsak, méhek lassú legények,
szorgalmuk mihaszna,
félbevágott munka.
Szálkás kiszállás ez a
kölpényi majális.
2021. május 12.