„Egy kis dunamelléki városkában a főváros közelében, nyugodtan, csendes békességben élnek a lakosok, csak az egyik helyi lap szerkesztője elégületlen, mert a szürke, egyhangú napokban nagyon kevés szenzáció akadt a lapja számára. A kaszinó kártyásai között, a kávéházi biliárdasztalok mellett, mosolygó asszonyok társaságában, mindig csak szenzációt keresett. Néhány héttel ezelőtt az egyik kisebb korcsmában észrevette, hogy a szomszédos asztalnál a város egyetlen fotográfusa és a városi gépész, aki mindig új találmányokon törte a fejét, suttogva, élénken tanácskoznak. Néhány hangosabban mondott szóból kivette, hogy valami titkos közös vállalkozást szerveznek, amely egyszerre gazdaggá teszi mind a kettőjüket. Attól a naptól kezdve folytonosan utánuk leselkedett és csakhamar kinyomozta, hogy a két ember minden este órákig együtt dolgozik és senkit sem bocsát be magához. A szerkesztő diadalmasan konstatálta magában, hogy így csak a pénzhamisítók viselkednek. Értesítette a rendőrséget nagy felfedezéséről és tegnap éjjel csakugyan bekopogott hat rendőr a szerkesztő vezetése mellett a rejtelmes műhely ajtaján. Legnagyobb csodálkozásukra az ajtó mindjárt felnyílott és a két gyanúsított összeesküvő mosolyogva fogadta a kellemetlen vendégeket. A rendőrbiztos megkezdte a nyomozást:
— Miben dolgoznak az urak?
A gépész az asztalhoz ugrott, rendet csinált a sok mindenféle műszer között, félretolt egy apróra vágott, hússal megtöltött tálat és egy hosszúkás műszert mutatott fel, amely azonban egyáltalán nem hasonlított bankópréshez. Diadalmasan mondotta, hogy éppen ma készültek el nagy találmányukkal és most fogják kipróbálni. Az apróra vágott húst nyomban betömték az acélhengerbe, amelyet működésbe hoztak és néhány perc múlva pompásan megtelt az üres kolbászbőr. A rendőrök tapsoltak a felfedezésnek, csak a szerkesztő lopódzott ki szomorú arccal az ajtón. A szenzáció elmaradt, a rendőröknek azonban pompásan ízlett a frissiben elkészített szalonnás kolbász.” – írta a Pesti Napló c. újság 1893. október 31-én.

Forrás: https://www.facebook.com/hustory.hu/