Mi atyánk, ki vagy a hegyekben,
völgyekben, vizekben,
izzadtságban és leheletekben,
legyen meghittebb a te lakhelyed,
nőjön meg a te méhkasod,
tedd láthatóvá virágos mezeid,
szaporítsd porzóid, polleneid,
fércelj össze tűlevelekkel,
ha szakadozni kezdenek
az évek, az évszakok, s az öreg óra
rugója elpattanni készül.
Minden baki után
ne fenyíts vesszőfutással,
mert látod, az üzenet sem
mindig elbocsátó.
Távozónak és érkezőnek
adj kortynyi vizet, falatnyi kenyeret,
de ne higgy nekünk, mert szavunk görbe,
és testünk retteg az ostoroktól,
mert mienk a fogság,
a tartalom, és az ítélőszék
örökké ellenünk szavaz.

2021. május 22.