A szerző felvétele

az embernek sokkal kevesebb baja van
amíg csak a szívére hallgat
gyönyörködik a lányokban, fiatal férfiakban
örül a napnak, issza az esőt, kerteli kertjét
csodálja a villámokat, felhőket, a teremtést
nem gondolkodik feljebb annál, ami, aki
sóhajjal vagy magában dicséri Istenét

csak mikor kifacsart agyafúrt kérdésekkel
borítják fel a rendet
ülepedik le agyában porként
s lesz sok szemetje a kérdéseknek
mikor nem elégedik meg a nappal, az éjjel
s fogcsikorgató értetlenkedések tömik el észlelő réseit
a szemet, a fület, a szájat
akkor lesz süket életére az ember
mi magától értetődő – kilengve bong, cseng
csap nagy zajt, zúg, mint viharban a tenger

még ekkor is békét onnan remélhetne
ha megfigyelné, a hullámok egymásnak sosem feszülnek
s hogy így eszét járja a gondolatoknak
háborús garmadája
hogy lehunyhassa végre a szemét
s lelke nyugodjon, alig várja

tudálékos, kioktatónak hangzik a versem?
vedd minek érzed, te tudod gondolatod
én csak a dolgom végzem

2021-06-01