Demény Péter (Ivan Karamazov:) Rudolf könyve
Sötét fények
Persze a gyermek nem ilyen bölcs. Ha megjelent anyám a kastélyban, mint valami fehéren villódzó fény, imádtam valósággal. Időbe tellett, amíg rájöttem, hogy ő viszont nem imád engem.
Apámmal nem voltak ilyen gondjaim. Aki marcona katonatiszteknek adja ki a fiát, hogy férfi legyen belőle, és a rémületet elégedetten fogadja, mert valamiféle tanfolyam részének tartja, az nem szeretheti a gyermekét. Nagyanyám sokat magyarázta, miért kellene férfinak lennem, és miért éppen így kellene férfinak lennem, de hát ő olyan volt, mint apám: férfias és fantáziátlan.
Nem mintha a fantázia segítene, nekem csak ártott. Gondrecourt nevelési elveinek gyakorlása közben azért, mert még sokkal jobban féltem, mint amennyire akár elképzelte volna, később azért, mert bármilyen furcsa, a szeretetlenséget is tovább lehet gördíteni. Nagy dolog a képzelet, már akinek jutott belőle.