Fohász * a szerző grafikája

kedvenc háziállataim
az üveghalak voltak –
tarka csíkozásukban
ott virított egy-egy trópusi gyarmat,
súlyuk az óloméval vetekedett;
először dugóhúzók és műanyag lábtörlők
között bukkantam rájuk egy nejlonszoba
szintetikus labirintusában – egy görbe polcon;
később A VAS nevezetű lánc- és csavarboltban is;
a hentesüzlet kirakatában muskátli haldoklott,
bent gumiköpeny-szagú
a kor szelleméhez képest illetlenül vidám
hús-vér legények élcelődtek –
ott viszont nem voltak halak.
még ólomüveg halak sem voltak ott.

miután kellőképpen hozzám idomultak
és megértettem velük küldetésük lényegét,
idegenbe csempésztem üveg-halaimat;
ott beépítettem őket
különböző komfortú szobák
eltérő stílusú polcaiba;
onnan üzengettek nekem rejtjelezve:
hogy például mikor tetőzött a Duna,
meg hogy barátom mikor szökött át Ausztriába .

1. Skandikamera:
   2021. június 14. 05:27

   Mesébe illő fiatalságunk alatt az üveghalak dínárrá, a tetrabugyik forinttá változtak, és a sósav- és káliszappan-bűzös FIERULban kimérve árulták a szeget, a kénport és a rézgálicot.

   :-)