Fehér Illés múfordításaiból

Tengeri csillagok / Морске звезде

Száraz tengeri csillagokat nézve… Ötágúakat…

Jól emlékszem, az a szorongás mindig létezett –
hét évesnél nem voltam több, de ugyanúgy
éreztem, mint ma.

Száraz tengeri csillagokat nézve…

Valahogyan még élénkebben, mert élettelenek, szárazak,
kifakult pirosak, mint az istenkáromlásban –

meg kellett őket ölni,
itt a csendes tengerparton,
hogy ott valahol, a kontinensen,
hamutartóra támaszkodva,
ki tudja hány évtizedet élnek
míg porrá nem válnak
vagy belül, holmi különleges férgek
szét nem rágják.

Mégis, bűnösként gondolok rájuk,
miért nem szabdalták őket szét és dobták vissza
a tengerbe, hogy szaporodjanak…

Száraz csillagokat nézve…

Mintha holtukban integetnének,
csápokkal remegve búcsúznak
a keserű, sós víztől és azoktól
a megtört napsugaraktól,
melyek számukra örökösnek tűntek…

Fordította: Fehér Illés

*

Гледајући суве морске звезде… Петокраке…

Добро се сећам, увек је постојала та нелагодност –
нисам имао више од седам година, а осећао сам је
интензивно, као и данас.

Гледајући суве морске звезде…

На неки начин живље тим јер мртве су и суве,
избледело црвене, као у светогр|у –

морале су да буду убијене,
ту на тихоме морском жалу,
да би негде тамо, на континенту,
подупрте пепељаром,
живеле ко зна колико деценија,
док се не распрсну у прах
или их изједу, изнутра,
неки специјални црви.

Па ипак, мислим на њих,
као кривац што нису распарчане и бачене
назад, у море, да се множе …

Гледајући суве звезде…

Као да ми мртве машу,
треперећи трепљама, опраштајући се
од горке, слане воде и свих оних
преломљених сунчевих зракова,
за које им се чинило да су вечни …

*

Vasa Pavković (Pančevo, 1953)

Forrás: Ezüst híd-Srebrni most

1. Fehér Illés:
   2021. július 6. 21:16

   Köszönöm a megtisztelő figyelmet a szerző nevében.

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ