Ferencz Imre: A város új temetője

A rendszerváltás után a város önkormányzatának
legsürgősebb teendője volt egy új temető kialakítása
mert a tömbházlakók már elérték az átlagéletkort
azok akiket a szocialista iparosítás toborzott ide
kulcsot kaptak az új lakásokhoz
az örömtől fülükig ért a szájuk
amikor átlépték a küszöböt gyorsan megnézték
hogy tényleg folyik-e a víz a csapból
majd megrándították az angolvécé
falra rögzített víztartályának fogantyúját

már csak a temető hiányzott a boldogsághoz
a felduzzasztott város jövőjét illetően
mert a régi kisváros kis temetője foglalt volt ugyanis abban
az őslakosok adják át holtan egymásnak a stafétát
bizony megérett már az idő arra hogy egy új és tágas
temetője legyen a megyeszékhelynek

és aztán rövidesen kezdetét vette
az új temetőben az iramos temetkezés
ravatalozó épült középen az uniós elvárásnak megfelelően
és megkezdte tevékenységét a kegyelet elnevezésű szolgáltatás
amely nemzetiségre és felekezetre való tekintet nélkül
látja el azóta is a feladatát

hanem alighogy az új temető kitárta kapuit
sokan bölcs előrelátással már életükben
megvásárolták a sírhelyüket mindjárt a bejáratnál
mert vannak emberek akik mindig elsők akarnak lenni
szóval sokan ráéreztek arra hogy pár év múlva a sírkert
eltávolodik a várostól s aki késlekedik
csak az utolsó sorban kap majd helyet
sokan tehát
sikeresen megelőzték a halálukat
jó helyen lesznek ha majd eljön a végóra
és ha majd eljön a feltámadás ideje
elégedetten nézik most a sírkövön a nevüket
a születési dátummal mert az elhalálozás időpontját
ki merné megjósolni ki merné oda vésetni kérdem
nem is lenne tanácsos bizonyos szempontból
amikor halottak napján gyertyát gyújtanak
leendő halott-maguk emlékére
arcukon elégedettség büszkeség ragyog
mégis csak jó volt idejében gondoskodni gondolják
mert hátul a terület bővítése egyelőre
még alku tárgyát képezi

mint jövevénynek aki odüsszeuszi
bolyongások után Ithakában kapott panellakást
nekem is az új temetőben lenne a helyem
de én elmulasztottam megvásárolni a sírhelyemet
még kivárok még gondolkodom nem sietem el
a szülőfalumban sajnos megszakadt a folytonosság
se szülőház se föld nincsen már
minden szétosztva minden elvesztegetve
felmenőim sírhelye ugyan még megvan
de kár lenne ott miattam felforgatni a földet

terjed a város új temetője nagyobb helyen fekszik már
mint egy lakónegyed tudom nekem is jut egy hely
a bejárattól távol a legutolsó sorban de az is lehet
hogy a tanács döntést hoz időközben és sor kerül
egy krematórium megépítésére a város másik oldalán
meg akarom várni hogy lássam amint a polgármester
ünnepélyes külsőségek között
elvágja majd a szalagot

2020. december 25.

Forrás: Székelyföld folyóirat, 2021/6

2021. július 21.

Szóljon hozzá!