Bölöni Domokos böngészője
KARAKÁN JELLEM
— Egy év óta teljesen hátat fordítottam az italnak.
— Bravó! Hogy csinálta?
— Söröskocsis lettem.
Színházi Élet, 1936/31
ZILAHY ÉS AZ ANGOL KOSZT
Zilahy Lajos hazaérkezett Londonból. Az angliai út nem ártott meg neki, sőt szemmel láthatóan rendbehozta. Arca gömbölyű lett és piros, a szerkesztés gondjainak redői elsimultak rajta. Salgó Ernő orvos létére mint szakértő gratulált a kondíciójához, és hozzátette:
— Nem is értem, hogy tudtál azon a rossz angol koszton meghízni!
Zilahy vállat vont:
— Tudod, úgy volt, hogy amikor először belekóstoltam abba a gyalázatos angol kosztba, rögtön láttam, hogy ezt lehetetlenség élvezni. Ezt éppen csak enni lehet. Hát mit csináljak? Éppen csak ettem.
Ettől híztam meg.
Nagy Endre
Színházi Élet, 1936/31
FAGYASZTOTT DÉLIBÁB
Szomory Dezső teste karcsú és szívós, mint a sodronykötél, külső és
belső eleganciájának nyugalmas harmóniáját az idők múlása megbolygatni nem tudta. Vörhenyes szőke haját ezüstcsillám porozta be, ajka körül talán egy kicsit mélyebb lett a spleenes mosoly redője, de egyéb aztán nem is történt. Szomory Dezső változhatatlanul megmaradt a maga üde, varázslatos jelenségében, mint egy fagyasztott délibáb.
Évtizedek óta a művészetnek adózó írók módjára élt megközelíthetetlenül, királyi pontosságú napirenddel elefántcsont-tornyában, amely közelről nézve szerzetesi cellának is beillett volna. És íme, váratlan rajtaütéssel végül véle is kibabrált a gonosz betegség. Szanatóriumba került, kegyetlenül megoperálták, és utólag most már elmondhatom, fele se volt tréfa a kalandjának. Végigsétált bizony ő is azon a keskeny mesgyén, amelyről már egy másik életbe nyílik kilátás. De végül is győzött kitűnő szervezete és az orvostudomány.
Szenvedéseit elzárta abba az erjesztőkamrába, amelyben az írók szokták élményeiket mérlegelni, még egy pár heti utókúrával kiegyenlítette a szervezete költségvetési deficitjét, és most megkapta orvosától a szabadságos levelét. Mehet vissza a szigetre, élni, dolgozni.
Még utolsó szanatóriumi napján megborotválkozott. Borbélya nem győzött áradozni munka közben, hogy milyen nagyszerűen összeszedte magát, milyen pompás színben van. Hízelegve mondta:
— Meglássa a méltóságos úr, most hogy fognak bomlani érte a leányok! Szomory gőgösen válaszolta:
— Most? Már harminc évvel ezelőtt is!
Nagy Endre
Színházi Élet, 1936/30
EZ IS EGY SZEMPONT
— Mi a kedvenc sportja?
— Az ökölvívás.
— Ön talán szintén bokszoló?
— Nem kérem, én fogorvos vagyok.
Színházi Élet, 1936/31
Pusztai Péter rajza