A szerző illusztrációja.  Forrás: szerező FB-oldala

Ádám voltam a diófa alatt,
keserű első ember,
te pedig megállóm, stációm,
nyaranta a kamaszodó Ádám
ott virrasztott a gyümölcsösben,
Keresztúron, az ördögök
és a lidércek birtokán.
Megelõztelek, nagyanyám,
reám tapadt az éhes föld,
fal, zabál, rója ráncaim,
belõled közben kert nõtt a dombig,
az oldódó test biohulladéka
fákat és bokrokat fiadzott,
zsenge, kis relikviákat.
Úgy sorakoznak, zöld fegyelemben,
mint akik tudják, a szellemidézõk
nem ismerik a tüzelõt,
hát belõlük is fejfát,
öreg Ádámnak Öregistenhez
vezetõ útjelzõ táblát eszkabálnak.

2020. július 26.