André Zsuzsa Cseke Gábort köszöntő fotója

Para Olga: Találkozásaim Cseke Gáborral

Előbb csak az újságokból olvastam tőle fenn északon, a végeken, egy kis szilágysági faluban, elzárva a művelődési lehetőségektől , ezt pótolták valamelyest az újságok, folyóiratok, erre nem sajnáltam a pénzt. Cseke Gábor mint újságíró, a neve marad meg emlékezetemben, de aztán élvezettel olvasom az Érzelmes levelek című regényét. Nagyon jónak találom, 1980-ban jelenik meg a Dacia kiadónál. A lelkek jó ismerője, szép szerelmes történet, aztán egy hazautazásom során Székelyföldre örömmel fedezem fel, hogy Cseke Gábor költő is , hiszen édesanyám megörvendeztetett egy prózaverssel, a sepsikőröspataki külszíni bányászat a téma, kép is mellékelve az óriási égbe emelkedő gépekről. Persze, elteszem emlékbe. Mindenki gyűjt valamit, én verseket.
Aztán sok év telik el, senki nem tud arról, hogy verselgetek. De aztán megtörténik a sorsfordító tragédia, az anya elveszíti a gyerekét, ezt a leírhatatlan fájdalmat aztán csak úgy tudtam átélni, hogy ontottam sirató szavaim, verset, prózát, naplót is írtam. Ekkor már megszületett a vágy, ha már nem tudtam a fiam megőrizni az életnek, akkor éljen legalább a soraimban.

Hazaköltözve a szülőföldemre 2000-ben, örömmel vettem részt a sepsiszentgyörgyi Parnasszus Irodalmi Önképzőkör megalapításában, ahová aztán két alkalommal is meghívtuk Cseke Gábort. És ő örömmel jött, nagyon értékes tanácsokat adott, meghallgatta írásainkat, s tőlem kérte, hogy küldjem el neki, aztán rendszeresen közölte írásaim a Káfé Főnixen, amelynek ő a szerkesztője. Az ő biztatására aztán megvalósulhatott álmom, kötetté szerkesztette a verseim. Csillag és a Lant címmel jelent meg 2016-ban. Követte aztán a prózakötetem is: Valakinek megmaradni címmel, amelynek szerkesztését szintén elvállalta, és felkerült a Mek.oszk.hu oldalára 2018-ban.

Hálásan köszönöm neki a magam nevében, de mindazok nevében, akiket ő segített hozzá, hogy műveik megjelenhessenek, de hát az igazán nagy emberek egyik ismertetőjegye, hogy közösségben tudnak gondolkodni, nem sajnálják a másokra áldozott időt, állandóan és kitartóan munkálkodnak, könyvbemutatókat , művelődési eseményeket szerveznek, tárlatot vezetnek. Rendkívülien sokoldalú Ember: Költő, író, műfordító, a Káfé Főnix internetes irodalmi portál szerkesztője. Csodálatra méltó munkabírás, élettapasztalat, ennek megosztása másokkal, és nagyon bátor ember, aki a hibáit is fel merte vállalni, talán egyedüli, aki erről írásban vall, önfeljelentő is egyben. ”Jelentések magamról!” Emlékezések ellenfényben; Polis, Kolozsvár, 2009

Szerintem is igaza van Bölöni Domokosnak:
„Ha valaha megalkotják a romániai (szórvány-, tömb- és össz-vissz-) magyar lapszerkesztő szobrát, az egyik lehetséges „modell” Cseke Gábor lehetne.”
Isten éltesse sokáig Mindnyájunk örömére!
*

Szente B. Levente: Cseke Gábornak, születésnapi gondolatok

(Vitorlaének napjainkra tűzve)

vad tengerek merész hullámai fölött
pálcát a tapasztalt tengerész törhet-e
hányszor de hányszor ezt kérdezed
ha helyeden valaki nevét fájó miértekkel kiáltod
Uram – mondogatod – való-e amikor a lombkoronás fák
agancsos ágaikon millió levéllel álmaimat betakarják
a hallgatás képességét add meg nekem Uram –
azt ugyanis nem örököltem
milyen furcsa – de egyre elviselhetőbb a bölcs és vén fák elejtette diók
markok alatti roppanása
pedig ezekkel a csonthéjasokkal
én mintha valamiféle rokoni kapcsolatban lennék –
barátsággal valamint igen nagy tisztelettel…

1. Szente B. Levente:
   2021. július 25. 16:37

   Napokkal előtte ugyan, de annál nagyobb tisztelettel, szeretettel: Isten éltessen barátom! Boldog születésnapot CSEKE GÁBOR!

   Fenti versemmel köszönném meg neked a régi-új szép időket: 1994-ben felkaroltál, támogattál és jó tanácsokkal elláttál. Csak kevesek vannak akik oly nagy odaadással képesek szerényen igazgatni „lázadó” utakat. Így lehettem valamelyest az Előszobás nemzedék tagja… Köszönettel és hálával, a KÁFÉ FŐNIXbeli közlésekért, a további együttműködés reményben, Üdv.: Levente