ÍRNI

Menj egészen közel ahhoz, amiről beszélsz. Nézd meg, egészen közelről, minden oldalról. Vedd kézbe, vizsgáld nagyítóval, szagold meg, ízleld meg, tapogasd. Aztán, mikor már mindent tudsz róla, hajítsd el, felejtsd el. Aztán álmodj róla. És aztán írjál róla.
De az írás más is, mint az igazság.
Van benne valami laza, könnyű kötőanyag is.
Mindennap írni. Alázatosan gondolkozni; de rangosan írni. Mindennap eldobni valamit. Néha csak egy szót, egy visszajáró szókötést. A gondolatot megtisztítani az érzelem indulatától. Nem elég megfigyelni; felejteni is kell tudni.
Vannak szarka-természetű írók, akik minden csillogó vacakot összehordanak. Az élet, sajnos, nem »regényes«.
Csak a regény regényes.
»Életszagú regény?« Nyissák ki, gyorsan, az ablakokat!
A halálig írni. Minden elmúlik, ízét, illatát veszti. Úgy halni meg,
két állítmány között.

Márai Sándor

Színházi Élet, 1936/38