Körben – agyagos dombok
fölöttük – diólombok
és zöld minden –
a szűrt fény és az árnyék

ülök a diósátor alatt
emlékezve
– akárha mindent
újralátnék.

Gyermeknek lenni – mégis,
ha ránk borul az ég is,
csak vissza az időben
az emlék-temetőben

botorkálva és sírva
borulni rá a sírra
diófa árnyékában
borzongó oltalmában

ne várd, hogy minden jó lesz
s anyád könnyéből hó lesz
és kacagás a szóból
kristálycukor a sóból

mi tovatűnt – lekésted,
az élet már nem érted
buzog s igér ma fűt-fát,
lengeti meg a fűzfát

bomlott ágak lobognak
s a szívek feldobognak
dió hull – szarka csörren
s fogoly maradsz a körben

1. Nagy Anna Éva:
   2021. augusztus 10. 14:11

   Szép őszi vers.

2. Cseke Gábor:
   2021. augusztus 10. 17:52

   Köszönöm, Anna!

3. Klein Ágnes:
   2021. augusztus 10. 20:07

   Nagyon szép az egész dió-sorozat, kedves Cseke Gábor,
   a „Zöld minden…” egy ragyogó remekmű.