A béke csendje ül a názáreti leány szívében.
Ó, Mirjám, az Úr választott edénye.
A csend áthatja a lélek mélységét.
Hangja nem csapkodja a házuk falát.
Édesanyja pörölése replika nélkül marad.
A halk, engedelmes hang békét teremt otthon,
az utcán, a kapuknál, a kútnál, ahol
csendes mosollyal kíséri a lányok fecsegését.
Személyisége, szelíd hangja, kedvessége vonzó jelenség.
Fegyelmezett magatartása tiszteletet követel,
de bosszantó is, mert féken kell tartani a nyelvet.
Jelenléte a megbékélés, a jóérzés légkörét sugározza.
Ezért lesik jöttét barátnői, ha még nem érkezett el
a kútra a napi vízadagért.
Jó érzés, ha velük van.
Nem kerülik a társaságát, mert velük fiatal.
Örömet hordoz, és békét közvetít tisztaságos lénye.
Nem értik, mégis tisztelettel tekintenek rá,
fejet hajtva a megsejtett lelki nagyság előtt.

A lélek csendjét az örömhírt köszöntő Gábriel
töri meg, amikor az angyalajakról elhangzik:
„Üdvözlégy, kegyelemmel teljes!”
A jó, az örömhír nem ólomlábon, hanem Angyal-szárnyakon érkezett:
„Örömhírt mondok az emberi nemnek:
Áldott vagy, te lány, és maradsz mindörökre
a nemzetek előtt. ” Prófétai a szó, amit idézek:
„Ímé, a szűz méhében fogan, és fiút szül,
és Emmánuelnek fogják hívni.
Ez azt jelenti: Velünk az Isten.
Ne félj, tisztaságod érintetlen marad,
mert a Magasságbeli ereje borít el,
és gyermeked az Isten Fia lesz.”

„Meggyőztél, Uram!
Lelkem békéjét újra bírom.
Nincs több kérdésem, nem tépelődöm már.
Hiszem, hogy szükséged van rám.
Az indoklást elfogadom.
Szóval és élettel hitelesítem:
Az Úr szolgálóleánya vagyok,
történjék velem szavaid szerint,
Uram, Te akarod, és én vállalom az anyai feladatot.
Az ígéret általam lesz valósággá: Velünk az Isten.
Hiszek, így teljesedik ki Tebenned az életem.”
…