B. Tomos Hajnal: Barnában

Úgy sorakoznak egymás vállába,
karjába kapaszkodva,
mint fázós madarak,
mára már azonosíthatatlan foltok,
rozsdás nyomok stigmázzák arcukat,
mintha sárba esett volna a kép,
egyforma-barna a hajuk
s a félbemaradt mozdulatok árnya a falon.-

csak mosolyuk suttogja,
sírja, visítja: ott voltak, éltek
abban a kimúlásra ítélt pillanatban,
amikor a vaku felvillant.

2021. augusztus 18.