Debreczeni Éva hátra maradt verseiből (4)
Ostoba fény
Poroszkálnak fáradt
szemem előtt a betűk
Szétcsattannak futó,
fényes törpebolygók
Dinnyemagszeplős tányér
töpreng bután
Jó a csend, jó a halál.
Jó a kocsonya éjfél után
Hangyák Velencében
Vitt a szag előre
Az ösztön, a sok láb
Mentünk, amerre mondták
Ott volt a móló, a part
Mindenki mást akart
A szélorgona búgott
Az eső szitált
Másztunk, rohantunk
Eltapostak
Felálltunk, nevettünk
Sokan voltunk
Mentünk, amerre mondták
Bal-jobb-bal
Előre nézz, most meg fel
Állj, indulj, ne maradj el
Ha elestél, akkor is kelj fel
Befelé sikoltva
Egymásba kapaszkodva
Táskát szívhez szorítva
Rohantunk mint űzött hangyák
Mentünk, amerre mondták
Pusztai Péter rajza