Faluvégi Anna: Azonosulva

csak egy alvajáró szó
talál rám
egy széttépett mondat
egy visszhang
harangot kongat
egy emlék

a kifosztott lélek
egy láda
mi régen csordultig telt
boldogsággal
csak egy sóhaj
maradt benne
egy pillanat
végérvényesen
megfékezett
indulat

fedelét lezártam
s most már tudom
én vagyok a szó
a mondat
a visszhang
s az emlék is
mi harangot kongat