LAKATOS LÁSZLÓ:

Ne paráználkodj. Ne kívánd meg felebarátodnak sem tehetségét,
sem gondolatait, sem témáit.
Legalább kétszer olyan nagy akarj lenni, mint amilyen vagy,
nehogy fele olyan kicsiny legyél, mint amilyen tényleg vagy.
Akár tudod, akár nem: kicsit mindig olyan vagy, mint Hamlet. És körülöttünk a világ tele józan bolondokkal.
Azt mondják, vannak fárasztó írók. Érdekes, én eddig csak fárasztó
olvasókkal találkoztam.
Írj, ameddig élsz. Mert csak addig élsz, ameddig írsz.

Baritonnak lenni, annyi amint belga állampolgárnak lenni (aki
hiába ír és beszél még olyan kitűnően franciául, mégis csak belga).
Bariton, az: Déli-sark. Es igazságtalanság.
Mert a Déli-sark hiába olyan fehér és olyan hideg, mint az Északi
sark, mindenki mégis elsősorban az Északi sarkról beszél. Mert az
fent van. Mint a tenorista a bariton fölött.

El tudom képzelni, hogy egy igazi író megáll a Waterloo-i síkon, és
azt mondja: »Istenem, milyen kicsi!«
És ugyanaz az író egy íróasztalra: »Istenem, milyen nagy!«

Színházi Élet, 1937/25