Hagyaték

Dédanyám mesélte
Hogy egyszer
Szépanyám mondta ükanyámnak:
Fiacskám! Így mondta
Lányának, vagy inkább kérdezte
Állva eszel, mint a lovak?
Ez nem illik! Ejnyebejnye!
Muszáj leírnom
Mert ők már régen éltek
S nincs már, ki emlékszik rájuk
S tovább mesélje,
talán már én se

anti-tanti

hőhullám, agyhullám, léghullám
balkézszabály, jobbkézszabály,
gyűlöletszabály
nyelved mint motolla
beáll a sorba
és ontja és rontja
anélkül hogy bármit gondolna
vagy bölcsen megfontolna
görög és hörög és fröcsög
pukkadozik mint hörcsög
bölcsőbe kerül a köcsög
elég egy kínrím s már röhög
eszed is tokba teszed
észre se veszed
hogy mindezt megeszed
forog a korong
és mindenki morog
semmit se értesz
az eszetlen kérdez
és felel meg felesel
ettől te hasra esel
betört orr, vitorla
zászlótűz, Jákob-lajtorja
nyársra kész agyarok
epében főtt magyarok

A Vonal alatt c. ciklusból közzéteszi: Keszthelyi György