MI A BAJ?

Nem az a baj, hogy ő nem szeret engem. Tudják, hogy kik nem szerettek már engem? Engem nem szeretett a Greta Garbo, a Marlene Dietrich, a Gaby Morlay. Az Egyesült Államokban ötvenmillió nő él, aki nem szeretett engem, a brit világbirodalomban száz, és a Schvartzné a Dorottya-utcából se szeretett engem. Túléltem.
Most sem az a baj, hogy ő nem szeret engem.
Én szeretem őt. Ez a baj.

Lakatos László
Színházi Élet, 1937/41

---

ŐSZ FELÉ

Úgy öregszik a kevés kedvem,
Mint virágszirom, falevél,
Napjai meg vannak számlálva,
Elviszi majd az őszi szél.

És itt kell kedv nélkül maradnom,
Álomlovaggá üt a hó,
Szívemet darabokra sírom,
Elül bennem a nótaszó.

Félek a piroskékes ősztől,
Mert minden bús versem üveg,
Átlát rajta sok asszony szeme,
Csak szívemet nem látja meg.

Kóróként élek emberek közt,
S az idő legelő szamár,
Leharap majd a bús nemlétbe,
Hol pornak ölelése vár.

Sértő Kálmán
Színházi Élet, 1937/42

---

SZÍNHÁZI KÉPTELENSÉG

Itt, a világ másik végén, egy Beverly Hills-i villában römizek Bús Feketével. Megérkezik Gaál Franciska —, aki angolul beszél. Később megjelenik Biller Irén, aki a pasadénai színházban játszotta ezen az estén a „Szókimondó asszonyság”-ot — angolul. Jelen van még Alexander Bernát, híres volt egyetemi tanárunk unokája, Leila Georgie, aki angol s francia regényeket ír.
Ifjúkorunkban láttam egy színdarabot, amelyben olyan jelenetek voltak, hogy fényes nyárban az egyik szereplőre hó esett… De csakis őrá. Nem is mondott egyebet, csak ezt: „Énrám mindig csak a hó esik.” Viharosan kacagtuk.
A darab címe ez volt: „Színházi képtelenség. Mikor a kártyázástól feltekintve körülnéztem, valami ilyen jutott az eszembe.

Lengyel Menyhért
Színházi Élet, 1937/39

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ