Távolodnak a mirtuszos partok
és tünnek a tengerek  –
napkelték, forrón párálló testek,
elvadult oleánderek
és keskeny, hegyre futó ösvények
már csak képeken,
valahol egy elkevert folderen.

Csak egyetlen jelenet,
akárha nyersselyem takarásában,
sejlik a partmenti terasz,
hol kopottá sminkelt széken
egy idegen asztalánál ültem,
olajlombon szűrt, alig-fényben
s az idős úr tört angolsággal
szólt nekem: kóstolja meg!
Ilyenkor kell kávét inni, kora reggel.
Egészen momentous az íze.

*emlékezetes (angol)