KÉT KRITIKUS

Két kritikus ül egy író darabjának főpróbáján.
Azt mondja az egyik:
— No, mi a véleményed a darabról?
Mire a másik:
— Nincs róla sok mondanivalóm, de tudom, hogy ha a darabot véletlenül én írtam volna, akkor te most nagyon örülnél.

Színházi Élet, 1937/42

NEM ESTÉL A FEJEDRE?

Zilahy Lajos a kisfiáról: — Tegnap felfedezte, hogy a fejem búbján kopaszodni kezdek. Mért nincs itt haj, kérdi. Hull, mondom. Mért hull? Hát csak hull. A hallgatásából érzem, hogy nincs megelégedve a magyarázattal.
Hátrább lép, nézi, visszajön, megint tapogatja a glacnit. Aztán megkérdi: — Nem estél te kicsi korodban a fejedre?

Színházi Élet, 1937/43

BŐSÉGES VACSORA

A kövér Szenes vacsorán volt Ábraháméknál.
Úgy látszik, nagyon kitűnő lehetett a vacsora, mert hazafelé jövet a villamoson Szenes így szólt a kalauzhoz:
— Legyen szíves, kérem, csípjen új lyukat a nadrágszíjamba!

Színházi Élet, 1937/42