A Kortárs Magyar Dráma-díjat 2018-ban alapította Örkény István özvegye, Radnóti Zsuzsa.
Az alapítás óta évente kiosztott irodalmi díjat az aktuális év legjobb kortárs, kritikus hangvételű, közéleti témájú, történelmi múltat feldolgozó és azzal szembenéző színpadi művének ítélik oda.

Mivel Örkény István munkássága és szellemisége döntő hatással van az elismerésre, a Tóték című drámája ősbemutatójának időpontjában, február 24-én tartják a díjátadót. Idén a járványhelyzet miatt el kellett halasztani az ünnepséget, de méltó helyet találtak neki mégis a naptárban: a Magyar Dráma Napját. Az idei évben a Radnóti Zsuzsa által vezetett kuratórium: Lőkös Ildikó dramaturg, Csizmadia Tibor rendező, Németh Gábor író és Nánay István színikritikus Spiró Györgynek és Garaczi Lászlónak ítélte oda a díjat.

Garaczi László, Veszteg című műve, az Első Magyar Karantén-Színház és a Litera karanténdráma pályázatára készült, ahol titkos szavazással választották a legjobb alkotásnak. Az író felidézte, hogy eleinte nem volt abban biztos, hogy a járvánnyal akar foglalkozni, de végül jó terápiának bizonyult a számára, mert az intenzív munka elterelte a figyelmét a vírusról.

Spiró György, a Sajnálatos események című írásával nyerte el a díjat. „Történészek és levéltárosok több évtizedes munkája kellett hozzá, hálával tartozom nekik. Elképedtem, mi minden történt az én életem idején, hihetetlen fordulatokkal szembesültem, amelyekről fogalmam sem volt, annak ellenére, hogy a szereplők közül párat személyesen ismertem. Arra kellett ráébrednem, hogy ezek a történelmi alakok nem kevésbé érdekesek, mint a Shakespeare-figurák, és hogy voltaképpen a XV. századi Everyman (Akárki) című angol moralitás modern változatán dolgozom. A jegyzőkönyvek, emlékiratok, naplók szövegét igyekeztem minél teljesebben megőrizni” – nyilatkozta a drámáról Spiró György, amit a Katona József Színházban, Zsámbéki Gábor adaptál színpadra az idei évadban.

Balról jobbra: Seres Gerda, Spió György, Garaczi László, Csizmadia Tibor * Fotó: Kincses Gyula

Az alapító, Radnóti Zsuzsa így fogalmaz a díjról:

„Amikor átvettem a Kossuth-díjat, már akkor bejelentettem, hogy a díjjal járó juttatásból alapítványt hozok létre annak kapcsán, amely a fél évszázados munkámat végigkísérte: olyan kortárs drámákat, színpadi írásműveket díjazunk, amelyek közéleti tartalmúak, kritikus hangvételűek; tehát történelmi múltunk eddig kibeszéletlen, fájdalmas eseményeiről beszélnek. Vagy olyanok, amelyek kendőzetlenül szólnak a minket körülvevő jelenkori magyar valóságról, és képesek arra, hogy fontos és érzékeny társadalmi jelenségeket fogalmazzanak meg a nagy nyilvánosság erőterében. Széttöredezett a világ, nem lep meg, hogy mozaikokból áll össze a színházirodalom is. Sokszor megesik, hogy társulatok hoznak létre előadásszövegeket, és színdarab lesz belőlük aktuális társadalmi hatással. Az alapítvánnyal az volt a célom, hogy olyan darabokat – íróikat, létrehozóikat – támogassak, amelyek jelenre ható társadalmi, történelmi folyamatokat tudnak megfogalmazni, felszínre hozni. Olykor megijeszt, hogy a rendezői fantázia, a látvány előtérbe kerül, és háttérbe szorítja a szöveget. Ez egy érzékeny egyensúly, mondom én, aki dramaturgként két oldalon állok egyszerre, a rendezőén és az íróén is. Nagyon szeretném, ha ez a díj egy jelzés is lenne arra, hogy a színpadon ne vesszen el a szöveg értelmező primátusa.

Örkény István szelleme nagyon is inspirálta a díjalapítást, a döntéshozatalt. Kurátortársaim vetették föl, hogy az ő szellemiségének mégis valamilyen módon jelen kell lennie. A Tóték mondanivalójában pontosan azt képviseli, amit én rendkívül fontosnak tartok a színpadon látni: valamit elmondani erről az országról, a történelemről, a magyarok karakterológiájáról, amilyen például Tót Lajos is, aki sokáig tűri a hatalmi arroganciát, aztán hirtelen fellázad.”

2021. szeptember 22. – Steindl Gabriella

Forrás: https://deszkavizio.hu/atadtak-a-kortars-magyar-drama-dijat/?fbclid=IwAR3puIXOdB8Ay_8gk8s8YcRgncJlw_b9RaI2VVj0Kr4H_D8b90-tu4rauIA