B. Tomos Hajnal: Őszintén
Vetkőzi burkát a dió,
nyersen, szeliden,
mint őz szeme gömbölyödik
a lehullt levélen.
Zsebem tele a berkenye
piros gömbjeivel,
évszakok váltófénye
játszik a füvekkel.
Moccanatlan állok,
mint szentély szőnyegén,
a kert balzsamot lehelő,
nyomtalan ösvényén.
Levetem maszkom,
nem tudnék eléjük lépni:
ál-arccal az őszirózsák
most nyíló szemébe nézni.
Pusztai Péter rajza