Véget ért, ím, a nagy színházi ünnep,
kis püntyörömmel haza ballagok.
Élménybe emlék, mintha plüssbe süpped,
nézegetem a villő szalagot.

Fülemben még Katus Ady-Markója,
Orsi s Bogár, a BKV-duett –
Gáspi, ahogy az ötleteit szórja,
és néhány Boros-dallamsziluett.

A macskakövek a nyelvemen égnek,
dobhártyámon egy-egy Csutak-ének,
s a hét város, amivel telt a múlt.

És megkaristol, akár egy kísértés,
az a huncut, de nem kötekvő kérdés:
ma itt a költő hogyan alakult?

Forrás: szerző FB-oldala