Nagy Anna: Megmenekül
Hallgatok az állandóság
Illúziójáról, hiszen meredek
Hegyek csúsznak a mélybe
A szép hegyoldal megremeg
Amint a zúduló láva
Házakat seper robajlón
Tűzözönben a meredélybe
Őrjöngve vágtat a vulkán tüze
A föld sok súlyos lemeze
Egymásba omlik ősi homályban
A hártyavékony felszínen javában
Építkező vagy háborúzó,
Teremtő vagy vitatkozó
Ember hiába vigyázza
Tárgyait, féltett gyermekeit
Házát, képeit, cserepeit,
A földrengés mindent leterít
Ami megmaradt épen
Hallgatok, csak ezt tehetem
Hallgatás az üzenetem
Mert a semmi maradandóbb
Mindannál, amit létrehoztam,
Amire vágytam s miért harcoltam
Hiába színek harmóniája
Földi alkotás szimbolikája
Az anyag porlik
Létünk eloszlik
Csak a megfoghatatlan
Fény lesz örök a magasban
Bolyong végtelenül
A lélek felszabadul
A távoli kékben megmenekül.
Budapest, 2021. okt. 5.