Zsák

Zsiléta anyja eljött hozzájuk látogatóba. Brikett ismét visszament a feleségéhez, azt a lányt, akit egy évig áltatott a szerelmével, elhagyta. Zsiléta megpróbálta elmesélni az anyjának, mivel sértette meg őket Brikett, amikor eljött hozzájuk. „Ez lakás?”, „Ez párkány?”, „Ez hűtő?”, kérdezgette fumigálva.
Zsiléta anyja csak ült a széken, mint egy krumpliszsák. Nem lehetett eldönteni, vajon egyáltalán hallja-e, amit a lánya mond, s ha nem lett volna ott a teste, még abban is kételkedni lehetett volna, hogy ő ott van. „Brikett azt mondja, nem emlékszik, hogy mivel sértett meg”, mondta, miután Zsiléta húsz percig mesélt.
Balú akkor értette meg, mennyi kárt okozhatott a gyerekkor folyamán ez a látszólag csendes és nyugodt asszony, aki folyamatosan Brikett elhagyott szerelmét dicsérte, és egy szót sem szólt a lánya ellen éppen zajló perről. Meg sem érintette a Zsiléta panasza, saját szívtelen zsákjában élt.

Forrás: szerző FB-oldala