Az idő elveszíti minden jelentőségét, te pedig csak ülsz ott, és hagyod, hogy a nap fénye felmelegítse az egész tested, hogy átitasson az ezeréves hegyóriások zavartalan nyugalma.
Össze se rezzensz, amikor a fiú ismét feltűnik mögötted és a válladra teszi a kezét. Készen állsz? – kérdezi. Bólintasz, bár eléggé kelletlenül, mert azért szívesen maradnál még. A sugárzó mosoly, amit cserébe kapsz tőle, azért mégiscsak kárpótol valamennyire. Felállsz, és még vetsz egy búcsúpillantást a téged körülvevő hegyekre. A fiú akkor ismét megfogja a kezed, te pedig követed a ködbe, ami (erre esküdni mernél) addig ott se volt. Egyre mélyebbre értek a lassan gyülekező árnyékok közé, amikor hirtelen megáll és szembefordul veled. Nos, itt az út vége, mondja, te pedig megszorítod a kezét. Egy néma köszönöm. Ő mosolyogva megcsóválja a fejét, ugyan, szóra sem érdemes, láthatóan szükséged volt már egy kis lazításra. Közelebb lép hozzád és lágyan homlokon puszil, egyetlen pillanat az egész, utána már hátat is fordít, és elindul nélküled az egyre mélyülő ködbe. Még egyszer visszanéz rád, mosolyogva integet, te pedig visszaintegetsz.
A következő pillanatban már a saját ágyadban vagy. Vajon csak álmodtad az egészet? Nem, lehetetlen, a szemhéjaid mögött még most is ott van a különös fiú ragyogása, és ha nagyon figyelsz, még mindig kihallod a hegyek csendjét a szobád éjszakai némaságából. Késő van, döntöd el, és visszafekszel aludni. Reggel pedig csak ámulsz és bámulsz, rég érezted magad ilyen kipihentnek.
Aznap szinte észre sem veszed a városi nyüzsgés tolakodó zaját vagy a téged rosszindulatúan méregető tömbházakat. Az éjszaka folyamán beléd költözött csend és béke mindig körülvesz.
Az ismerőseid – nyugalmat hírből sem ismerő városlakók – persze ezt látják rajtad. Arról kérdezősködnek, vajon mi lehet a titkod, miként tehetnének ők is szert egy kis csendre. Te erre pár pillanatnyi gondolkodás után (ami veled történt, az mégiscsak sajátos eset) annyit felelsz: keressetek magatoknak egy hegyet!

Szerző a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum tanulója. Blanka ezzel a novellával a 10-14 éves korosztály Próza kategóriájának V. helyezését érte el a Debreceni Nagyerdőért Egyesület pályázatán

Forrás: az Egyesület FB-oldala
.