Keszthelyi György: Sziromhullatás
tetőcserépen fénylakk
átütsz torz üvegen
foszlott függönyön –
te színpadra alkotott
rejtőző drámai nyár
szünetben itt ül
széken csempepadlón
és kérdez – azóta is
kérdez a statiszta
mutatok neki repedt
fényképeket – látod
csahol a falka
a hajtóvadászat
szünettelen –
az élet meg…
látod ennyit ér
ennyire törékeny
a szilánkok merre
repülnek – az aki
tudja majd összeszedi
tapasztja pohárrá
vázává amforává
———————————-
sután kísértő szellem
vagy időre ítélt
lázadó test vagy
szökött gályarab vagy
megroppant szárny vagy
legyintő kézfej vagy
sziromhullatás
2021. október 15. 03:26
Remek vers
Szép illusztráció