Faluvégi Anna: ősz
ködbe burkolódzik
az égbe nyúló táj
gyér felhő telepszik rá
belőle kikandikál
egy árva fenyőág
kinyújtja karját
egy elázott csipkeág
és megtöri a csendet
a varjúkárogás
hamuvá porladt szét
a napsütéses nyár
elalszik az idő
ólom a szemhéján
szürke felhők között
szunnyad az őszi táj
a varjak kárognak
s közben köd szitál