2001 tavaszán (az olvasás éve), az indulásának hetvenötödik évfordulóját ünneplő kolozsvári Korunk folyóirat körkérdést intézett több mint száz költőhöz, irodalomtörténészhez, irodalomkritikushoz, hogy nevezzék meg a XX. század tíz legszebb magyar versét.
A szavazatok alapján kialakult sorrend 10 első versét illusztrációk kíséretében egy külön lapszám közölte. A szerkesztőség az illusztrációk elkészítésére a Korunk Galériában valamikor is kiállító művészek közül válogatott és kérte fel őket. Ily módon kaptam a felkérést. A helyezett versek közül én József Attila: Eszmélet című versét választottam.
Csak az érdekesség kedvéért, íme az első tíz vers listája:
Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség
Pilinszky János:Apokrif
József Attila: Eszmélet
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
József Attila: Óda
Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek
Babits Mihály: Esti kérdés
Füst Milán: Öregség
Babits Mihály:Jónás könyve
Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus
Emberes feladat volt a költőóriás alkotásához képet társítani. Az a mentőötletem támadt, nem engedek a kísértésnek, hogy a vers kétségkívül megkapó világából „műfordítok” a képzőművészet nyelvezetére, hanem felvállalom az eszmélésem utáni bennem József Attiláról kialakult vízió megfogalmazását.
Az agyam, a lelkem közben elvégezte a háttérmunkát, s erre a sugallatra vizionáltam Attilát, amint madárkaként gubbaszt egy véges vasúti sínen.
A rajz publikálása után sok elismerő visszajelzést kaptam az irodalomkedvelőktől. Ide emelem az illusztrációk kiállítása után megjelent kritikából a rajzomra vonatkozó részt.
„Szilágyi V. Zoltán Kecskeméten élő grafikus, rajzfilmrendező Eszmélet című bámulatos pontosságú technikával készült rajza e kiállítás emblémája is lehetne. A kozmoszba taszító sín akár a semmi ága József Attila gondolatvilágában. Egyik legkifejezőbb mű, amely a vizuális művésznek a költői életműre való maximális ráhangolódását jeleníti meg.
A magyar irodalom egyik legmarkánsabb, legjelentősebb képviselőjének, legnagyobb lírikus kiválóságának, József Attilának a megértése, életművének feldolgozása mind a mai napig folyamatban van.
A költői mondandók áthangolása a vonalakkal kifejezhető érzékenység és képzelet jelrendszerére olyan próbálkozás, amely egyfajta gondolati azonosulást feltételez.” (KORUNK 2005. VI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM (20.)
A rajznak van egy filmtörténeti vonatkozása is, éspedig Alan Parker Madárka című filmje, zenéjét szerezte Peter Gabriel. A film a Cannes-i Fesztivál Nagydíját hozta Alan Parkernek.
A film főszereplőjének testbeszéde sugallta József Attila általam vizionált lelkületének ilyetén megfogalmazását.

Forrás: szerző FB-oldala