Negyedik ének

„Na de most bajtársak, most már szépen kérlek,
hagyjátok már abba az üres beszédet,
cselekedni, végre cselekedni kéne,
úgy menni a mából a holnap elébe.”

‘Tyhű, de szépen mondta”, vakarta meg fejét
közösségileg a Túró Rudi-nép,
bár azért agyukat csak megkaristolta,
hogy eddig mintha a vezér beszélt volna.

„Szükség van laptopra, szükség van tabletre,
szükség van így aztán nem is kevés lejre,
mert mint ahogy mondta a nagy klasszikus ész,
a háborúhoz pénz kell, pénz kell és pénz!”

Hát aztán ez még bölcsebben volt lett mondva,
rohant Túró Sári, „teszem ablakomba!”,
„ahogy ő beszél, jaj!, ahogy szája mozog,
kinyílnak biz attól akármi ablakok!”

Férje, Túró Dezső mormogott valamit,
nyomdafestéket nem tűrő szavak voltak, amit:
ő inkább még maradt, hátha kiderül még,
hogyan csapódhat ki egy kevés feszültség.

„Laptop, tablet és pénz – mind az embernél van,
hiába bámulsz rám, Dezső, édes fiam:
gyűljetek hát össze egyetlen hűtőbe,
boruljatok rá majd arra az emberre!”

Forrás: szerző FB-oldala