Zsákoltunk.
Öblös teherautókra deszkapallókon föl-le,
hátunkon az ország kenyere,
az is lehet, hogy exportbúza a Baraganról, ki tudja,
fütyültünk a jelenre,
érdektelenül bámészkodott ránk a jövő,
szakadozott, elmosódott hologram.
Costel írta az anyjának, jól kijön egy magyar fiúval,
Hamcearcában szomszédok voltak egy lipován családdal.

Benézek hozzá Tulceára,
megugat Bombonica, ráront a WatsApps-ra.
Szalad a járókerethez,
felugrik az ágyra, megnyalja gazdája arcát, izgatott,
aprócska fehér ugató cukorka.

Falhoz csapódik a visszhang, jól hallom, ő is beleszól,
a kis Bombonica,
valamint az éterbe költöztetett titokfürkész
telefon-technika.

Marosvásárhely, 2021. október 12.