Bölöni Domokos böngészője
MÓRICKA
Mórickát otthon megkérdi a papája :
— A tanító nem vette észre, hogy segítettem neked a dolgozat megírásában?
— Nem tudom.
— Mégis, mit mondott?
— Azt, hogy napról napra butább leszek.
Színházi Élet, 1938/15
ÉN ÉS A KRUMPLI
Tegnap olvastam, hogy mikor Drake Ferenc behozta a krumplit Európába, először nagy csalódást keltett —, ugyanis fanyar és kemény gyümölcsét ették, és kidobták lényeges részét, a földalatti gumót, a valódi burgonyát.
Nem volt valami hasonló tévedés velem, kedves kortársaim?
A vicceimet szorgalmasan szedegették —, a filozófiámat megsüthettem.
Karinthy Frigyes
Színházi Élet, 1938/20
VIHETŐ
Tárkonyi Zoltánnak, a Nemzeti Színház tagjának lakásában a napokban betörő járt. Amikor a fiatal művész este hazatért, az asztalán egy levelet talált a következő szöveggel:
»Igen tisztelt Művész úr! Bocsánat, hogy távollétében álkulcsot voltam kénytelen haaználn. Időközben felébredt bennem a lelkiismeret, és elhatároztam, hogy nem károsítom meg. Mindössze egy írógépet vittem magammal, azt is csak azért, mert rá volt írva, hogy »Portable«, azaz vihető…
Színházi Élet, 1938/22
A SZORGALMAS ÉS A LUSTA
— Semmi kedvem a munkához.
— Miért?
— Mert most olvastam egy történetet a szorgalmas és a lusta emberről.
A szorgalmas ember húsz évig dolgozott egyfolytában, éjt nappallá téve, s végül milliomos lett.
A lusta ember nem csinált semmit, sosem volt egy vasa sem.
— Na ugye.
— Tavaly meghalt a szorgalmas milliomos, mert agyondolgozta magát. A lusta pedig feleségül vette az özvegyet.
Színházi Élet, 1938/17
Pusztai Péter rajza