PI víz

– Vegyetek májast. Véres is van meg, meg kolbász!
Buba kínálását Arnold visszakézből utasítja vissza. Nadrágszíja ernyedten kókad mindkét oldalon. – Köszi, nagyon finom, de nem bírok többet enni. – Elérzékenyülve simogatja dom­borodó pocakját. – Né, mekkora lett Péterke!
Nem vagyok a kiadós vacsora híve, de az illatorgia engem is magával ránt. Talpas pohárból bort iszunk, Buba mágneses csuporból a “PI vizet”, nekünk is ajánlja.
– Itt árulják az ABC-ben, 5 literes kannákban. A benne lévő bioenergia megvéd a beteg­ségektől. – Géppel írt papírlapot szed elő. Arnold görcsösen fogja a poharat. Pista, Buba férje, szótlanul ül, kerüli a tekintetemet.
– A PI víz hosszabb fogyasztás után felújítja, kijavítja, és feltöltött állapotban tartja az élő­szervezet auráját. Előállítása során az ivóvizet “Életenergia-készülékben” tengeri és műkorall mezőkön vezetik át. A korallok felülete leköti az örvényenergiákat.
Minden tiszteletet mellőzve csóválom a fejemet.
Elég későre jár, mire asztalt bontunk. Bubáék holnap dolgoznak, mi is visszavonulunk. Arnold, aprókat nyögdécselve vetkőzik.
A vendégszoba óriási, legalább négy méter magas. Körös-körül könyvespolcok, csak az ab­lak­nál szakad meg a folytonosság. Az éjjeliszekrényen könyvek, folyóiratok, Arnold egyen­ként vizsgálja meg őket, arca csalódott kifejezést ölt. – Csupa paramicsoda meg alternatív izé. Fél kezével a nadrágját tartva araszol a polcok előtt. Talál egy ponyvát, és bebújik a paplan alá.
Amióta Kisarnold szénanáthával küszködik, érdeklődéssel olvasom az alternatív gyógyító módszerek ismertetését. Persze, rengeteg marhaságot közölnek. A saját vizelet fogyasztásának gyógyító hatását épp egy szénanáthás esetén keresztül tárgyalja a vizeletterápiáról szóló cikk. Állítólag apró kis kortyok vezetnek a tökéletes gyógyuláshoz. Egyetlen nehézséget említ, azt, hogy csinálni kell. Ebben az egyben egyetértek a szerzővel. Lehet, hogy “egyes országokban még ma is sikerrel alkalmazzák, nem jár költségekkel és nincs mellékhatása”, de engem nem tud meggyőzni. Kétkedésem sokoldalú, legkevésbé a kivitelezést tudom elképzelni.
A Horoszkópok Könyvében a Vízöntőről fekete-fehéren kijelenti, hogy aki Vízöntő hölgyet választ feleségnek, az ne várja, hogy neje konyhaművészetével elkápráztassa. Ez például stimmel.
Az aurák, vízerek meg a földsugárzás most nem kötnek le, más után nézek. A könyv, amit találomra húzok ki a csomóból, “A radiesztézia teljes könyve”, sugárzások ingás vizsgálatáról és élettanáról szól. Hatvan éve írta egy francia. Megnézem az új kiadás évét: 1994.
Mindjárt az előszóban figyelmeztet, hogy aki az ingázás elsajátítása terén nem tartja be a fokozatosság törvényét, súlyos beteggé válhat. “Mikor egy kutató bizonyos ércet rejtő talaj fölött áll, eme anyag sugárzása rezgésbe hozza benne a megfelelő elemrészt a kutató szervezetéből, s a sejtvibráció által specifikus áramlást idéz elő, melyet a szervezet felfog, és az illető elem atomszámának megfelelően mozgásba hozza az ingát. Lehet az vas, ezüst, arany, víz, petróleum, vagy éppenséggel az abszolút üresség, mert szervezetünk minden egy­szerű kémiai elemet tartalmaz. Minden elem saját alapsugárral rendelkezik, és az is közismert tény, hogy az inga az ezüst fölött 6-szor kileng, méghozzá kelet felé. Vas fölött délre leng, míg a bor, pl. Egri Bikavér fölött a kilengés iránya 60 fok észak-nyugatnak. A ló száma 18, az emberé 19, a bor száma pedig a szeszfokot adja meg.”
Kiderül, hogy az összes testek közül a legnehezebb az aranyat megállapítani. A kilengések száma állandó, mégpedig 11, és iránya óráról-órára változik. Ráadásul, a szoba sarkában elrejtett arany és ezüst nem sugároz, így az ingával felfegyverkezett rabló vagy finánc soha nem találja meg.
A “molekuláris energia” jut eszembe. A 70-es évek olajkrízise alatt vajúdta ki két feltaláló – nevüket elfelejtettem, azt hiszem, hogy ők sem bánják. Abból a közismert tényből indultak ki, hogy a gázok, és így a levegő molekulái, állandó rezgésben vannak. Közöttük vannak egészen “forró” valamint egészen “hideg” molekulák. Ha sikerülne egy turbinaszerű csőben választó­fallal különválasztani őket, kezünkben lenne a legolcsóbb energiaforrás! A bepréselt levegő kétfelé válna, az egyikkel fűthetnénk, a másikkal meg hűthetnénk…
Nem tudom, hogy mikor nyílhatott ki a szobaajtó. Fortyogó-rotyogó hang hallszik, térd­magasságban sűrű, tejszínű köd áramlik be, körülveszi az ágyat. Felkelek, súlytalan léptekkel megyek a hangok után. A szobában vakító világosság, az asztal körül ülők a sarokban álló fényes készüléket nézik. Pista zománcozott fém kancsóba habos, sörre emlékeztető folyadékot ereszt. A korsó formája mintha… Igen, megvan! Ámici ágya alatt szokott éjjelente egy ilyen a rendeltetésére várni! Pista befogja az orrom, a korsó mind közelebb kerül ajkaimhoz… Nem kapok levegőt! Pereg az életem filmje…
Arnold sziszegve méltatlankodik. Álmodtam – súgom engesztelően. Leoltom a villanyt. Holnap korábban vacsorázunk, az fix.

(Budapest)

Forrás: MEK. https://mek.oszk.hu/03000/03051/