Jól vagyok. Jobban, mint illene.
Jön a tél. Jön, mint annyiszor, tudom, hogy milyen.
Ahol most vagyok, nem fagyok meg. Éhen sem halok, adnak ennem. Van ágyam, papucsom, cigarettám, minden jóval körül vagyok véve.
Azt mondják, boldog ember vagyok. Szerencsés. Isten is szeret engem.
Hiába mondják.
Isten is hiába szeret. Lebontottam az életem. Az utolsó csontomig. Zörög bennem minden, ami még tud zörögni.
Elindulok a Lőcsei úton, nem tudom, merre, lefelé-e, vagy fölfele. Itt nincs olyan, hogy alszeg, vagy felszeg. Itt nincs semmi. Csak az, hogy menni kell.
De minek?
Megállok egy átjárónál, de nem megyek át. A villanypózna sem megy semerre. Ketten vagyunk a város oszlopai.
Kihajol valaki egy autó ablakán, s azt kérdi sürgetőn, na, mi lesz apókám, magára várok, megyünk-e vagy nem megyünk? Mondom unottan, hogy nem megyünk. Aha! Szóval nem megyünk. Meg van öregedve apókám, jobban teszi, ha elmegy haza, s leül egy sarokba, majd elviszi szépen egy mentő…
Nagy igazságot mondott ez a kihajoló ember. Ekkora igazságot csak egy tudós mondhat, én pedig hajlamos vagyok tudósokra hallgatni, így hát elindulok valamerre, hátha egyszer haza is érek.
Nem szabad megöregedni, mondom magamban az úton, s arra gondolok, ha most kihajolhatnék a létezés ablakán, megkérdezném minden megfáradt öregtől, na, megyünk-e még valamerre ebben az életben, vagy nem megyünk?
Megkérdezném, de minek?
Mindenki úgy bontja le életét, ahogyan neki sikerül…

Budapest, November 11

1. Pusztai Péter:
   2021. november 12. 04:21

   szomorú de szép

2. Bölöni Domokos:
   2021. november 12. 05:44

   Azért szerencsés volnál mégis, Frici úr.
   Mert pl. Ausztráliában Pista bá hiába szeretett volna valamivel változatosabb ebédfogásképp Ham szendvics plízt kérni, nem tudta megválaszolni, hogy white kenyérrel kéri-e vagy blékkel, s végül az indulatos „You fking idiot!”-ra szomoránkodva tért vissza a bevált kajához: Hamburger plíz…
   Oszt” azt evé, míg csak ki nem purcana.
   Te mégiscsak anyanyelveden társaloghatsz a haza másik magányos oszlopával…
   És (egyelőre még) velünk is.

3. Demeter Maria:
   2021. november 13. 08:59

   Senki ne sajnálja magát,mert megöregedett.
   „…ha kihajolhatnék a létezés ablakán,megkérdezném minden megfáradt öregtől „…merre megyünk még ?