Fórumbeszélgetést szervezett az elmúlt hét végén Csíkszereda önkormányzata Barabási Albert‒László karcfalvi születésű világhírű hálózatkutatóval. A jelenleg Bostonban élő és dolgozó kutató elmondta, hogy már a kezdetektől nyakig benne voltak a koronavírus-ügyben, ugyanis intézetükben dolgozik Alessandro Vespignani fizikus ‒ szerzője a Jóslás algoritmusa című könyvnek ‒, aki a hálózatelmélet eszközeivel 2001 óta jósol különböző vírusok terjedéséről. Péter Ágnes beszámolója.

A kutató leszögezte: Alessandro Vespignani volt a WHO jóslási rendszerének a kiépítője, emellett a CDC-nek (Centers for Disease Control and Prevention) is dolgozik, és már a járvány elterjedése előtt figyelmeztette a laborban munkatársait, hogy komoly következményei lehetnek a vírus terjedésének. 2020 márciusában ő lett a Fehér Ház jóslórendszerének az irányítója.
Barabási Albert‒László elmondta, a jósláson kívül Alessandro Vespignani és csapatai tanácsokat, lehetőségeket javasoltak a vírus terjedésének megfékezésére. Barabási Albert‒László és csapata mindeközben sejtbiológiai vizsgálatokat végeztek, orvosságot kerestek. Mint mondta, kezdetben a lezárás és a karantén volt a megoldás, most azonban, amióta több vakcina is van, az a kérdés, hogy az emberek hajlandóak-e elfogadni az oltást.

‒ Mindig is tudtuk, hogy valamikor lesz egy jelentős járvány, csak azt nem, hogy milyen méretű lesz, milyen gyors, és milyen halálos – mondta.

Az oltás igénylése erkölcsi kötelesség

Mint mondta, hazatérve Erdélybe szembetűnő volt, hogy Székelyföldön a lezárás idején fegyelmezetten kezelték a járványügyi szabályokat, hiszen decemberben ‒ Magyarországhoz képest ‒ Székelyföldön élet volt, és kevés koronavírusos esetet jelentettek. Példaként a csíkszeredai ételszentelést említette, hiszen kisebb tömeg gyűlt össze a város utcáin, de az emberek bebizonyították, hogy lehet fegyelmezetten, a járványügyi szabályoknak eleget téve részt venni egy ilyen eseményen.

‒ Azt az időszakot, amikor figyelni kellett egymásra, maszkot hordani, távolságot tartani, nagyon jól átvészelték a székelyföldiek – mondta.

Ezek után megdöbbentő számára az, hogy éppen akkor, amikor megoldás van a problémára, akkor azt nem hajlandóak azt elfogadni az emberek. Hangsúlyozta, hogy annak, hogy az emberek elszalasztják ezt a megoldást, komoly ára van:

‒ Minden ember, aki nem éli túl a vírust, annak a gyerekei, unokái nem születhetnek meg. Nagyon kevesen vagyunk székelyek, és nekünk nagyon fontos lenne, hogy a gyerekek és az unokák megszülessenek. A székelyeknek nemzeti érdek lenne az oltás felvállalása – tette hozzá.

Beszélgetés közben felmerültek azok az érvek is, amelyek szakértők szerint befolyásolják a székelyföldi átlagembereket az oltás hatásának megítélésében. Barabási Albert‒László hiányolja a politikum és az egyház felelősségvállalását ‒ különösen Székelyföldön ‒, hiszen az oltáskampányban nagy szerepük lett volna az egyházi és világi elöljáróknak, és volt, aki megemlítette, hogy a székelyföldi orvosok és tanárok között is sokan vannak, akik nem kapták meg az oltást, pedig ők lennének azok a személyek, akik példát statuálhatnának. A kutató hangsúlyozta, hogy azok között, akiket nem oltottak be, nem csak „oltástagadók” vannak, hanem a legtöbb ember túl elfoglalt, tájékozatlan, és igazából elfogadná a vakcinát, ha a körülmények megfelelőek lennének, vagyis az oltatlanoknak csupán kis százaléka hisz a hitelesnek tűnő téveszmékben. Mint mondta, Amerikában például bevezették azt a törvényt, hogy akit nem oltottak be, az nem lehet sem tanár, sem orvos. Ezzel szemben Székelyföldön még a családorvosok közül sem mindenki hajlandó segíteni az oltáskampányban, pedig elmondása szerint Magyarországon a családorvosok felvállalták ezt a feladatot, és arra kérték a pácienseket, hogy jelentkezzenek oltásra. Sógor Enikő alpolgármester szerint éppen ezért lenne indokolt feltárni, hogy miért bizalmatlanok az emberek az egészségüggyel szemben, illetve miért bizalmatlanok az orvosok, akik az egészségügyi rendszer részei.

‒ Nagy kihívás, de meg lehet változtatni a párbeszéd lényegét, és azt lehet mondani, hogy nekünk ez létkérdés. Mindegy, hogy Bukarest és Bánát mit tesz, de mi, magyarok, meg szeretnénk itt maradni. Ezért sokat kell tenni, és ebből csak egy kis lépés a vakcina, de része a folyamatnak – mondta a kutató.

Tradicionális izoláltság és a szociális hálónk

Barabási Albert‒László ‒ visszatérve az ételszentelés példájára ‒ elmondta, hogy az, hogy valaki megkapja az oltást, épp olyan, mint a húsvéti ételszenteléskor tanúsított fegyelmezettség. Mint mondta, az emberek akkor egymásra vigyáztak, egymásért tartották be a szabályokat. Úgy véli, a közös felelősségvállalás megfigyelhető a kis közösségekben, és ezért lenne jó, ha Székelyföldön közösségi feladat lenne az oltás, nem pedig egyéni. A kutató azt is elmondta, hogy Magyarországtól és Románia többi részétől Székelyföld abban különbözik, hogy itt az emberek tradicionálisan izoláltak. Kis települések vannak a térségben, és a szociális háló nagyon szoros néhány ember felé, de nincsenek tágabb hálózatok, mint például a balkáni vidékeken. Barabási Albert‒László szerint ez az itteniek előnyére volt a járvány elején, mert két dologtól függ, hogy mennyire terjed a vírus:

‒ Az egyik az, hogy mennyire könnyű elkapni a vírust, miután valaki találkozik egy másik emberrel, a másik pedig az, hogy hány emberrel találkozik ez a valaki. A terjedés csökkenthető például maszkhordással, vagy azzal, hogy nem találkozunk. Székelyföldön viszont alapértelmezetten kicsi a szociális háló – mondta.

A delta variáns azonban gyorsabban terjed ezen a hálózaton, így a kutató szerint ez a tradicionális szociális elkülönülés már nem elég, ezért szükség van az oltásra. Mint mondta, ami nyár óta látható, az az oltatlanok pandémiája. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem szabad elfelejteni, hogy az oltás nem nyújt száz százalékos védelmet a vírussal szemben, így az a tény, hogy egy beoltott személy megbetegedett, nem bizonyíték arra, hogy az oltás nem hatásos. A kutató leszögezte, hogy pontosan ezért van szükség arra, hogy mindenki be legyen oltva, mert az oltás sem tökéletes:

‒ Ha száz százalékos az átoltottság, akkor is tízből egy ember terjeszteni fogja a vírust. Jelenleg a beoltottak úgy hordozzák a vírust, hogy nem tudnak róla, ugyanis nincsenek tüneteik, és így adják át másoknak – mondta.

Hogyan tovább?

Arra az újságírói kérdésre, hogy kutatóként hogyan látja, milyen lesz az életünk a jövőben, Barabási Albert‒László elmondta, hogy már a lezárások után kiderült, hogy a járvány kezelése olyan, mint az autóvezetés, hiszen néha gázt kell nyomni, máskor pedig féket. Elmondása szerint endemikus ‒ kiirthatatlan, a társadalomban állandóan jelen levő ‒ vírusról van szó, és ha megfelelő immunitás épül ki a társadalomban, akkor előbb-utóbb nem lesz számottevő. Hozzáfűzte, hogy ez a vakcina beadásával jár, és elképzelhető az, hogy a következő néhány évben hat hónaponként újabb adag vakcinát kapjon mindenki. Mint mondta, ezen a ponton már senki sem látja, hogy mi fog történni, mert minden attól függ, hogyan reagál a tömeg.

‒ Mi akkor tudunk pontosan jósolni, amikor még semmilyen reakció sincs. Amikor az emberek kezdtek reagálni, lezárták az országokat, akkor már heterogén világ jött létre, ahol a lokális terjedést az befolyásolta, hogy ki mit tett. Ha megváltozik az emberek viselkedése, akkor a régi modell már nem működik – mondta.

Önmagát irtja ki a nemzet?

Összegzésképpen elmondta, hogy ennek a járványnak a vége még nem látható, Székelyföldön pedig még nyájimmunitásról sem lehet beszélni, mert nagyon alacsony az átoltottság és az átfertőzöttség is.

‒ Ez azt jelenti, hogy nincs ellenállás a vírussal szemben, legalább nyolcvan százalékos átoltottságra és fertőzöttségre lenne szükség a védelemhez. Az, aki be van oltva, az védve van, de bizonyos százalékban terjesztheti a vírust, és aki nincs beoltva, épp olyan veszélyben van, mint a világjárvány elején – magyarázta.

Barabási Albert‒László elmondása szerint az Egyesült Államokban megfigyelhető, hogy a két nagy politikai párt ‒ a demokraták és a republikánusok ‒ között nagy az eltérés az átoltottság tekintetében. Mint magyarázta, ez azért van, mert a demokraták oltáspártiak, a republikánusok viszont oltásellenesek, ennek következtében pedig nagyobb az elhalálozás a republikánusok között. A kutató szerint ez egyszerűen annyit jelent, hogy a republikánusok kiirtják saját magukat. Hozzáfűzte, hogy ez történik Székelyföldön is, pedig épp ezt kellene elkerülni:

‒ Az emberek kiirtják magukat, mert nem hisznek az oltásban, és ez a székely ember döntése, nem Romániáé – mondta végül.

Forrás: Hargita Népe, 2021. november 22.

1. Skandikamera:
   2021. november 22. 11:07

   „‒ Mi akkor tudunk _pontosan_ jósolni, amikor még semmilyen reakció sincs. ”

   Naná, hogy „pontosan”.

   Akkora nonszensz (magyarul bullshit), hogy megáll az ész, és ácsorog.

   „‒ Mindig is tudtuk, hogy valamikor lesz egy jelentős járvány, csak azt nem, hogy milyen méretű lesz, milyen gyors, és milyen halálos – mondta.”

   Segítsek?

   Majd ha hab, és hó lesz nagy.

   :-)