Sziszifusz pánikban /Sisif disperat

Századok kínkeserve után, Sziszifusz feltaszítja
a sziklát a csúcsra, s minden oldalról rögzíti ott,
megtámasztva a hegyből
nyert kötőanyaggal;
Százados nyűgölés után, Sziszifusz végre kedvére megpihen,
kifújja magát, s úgy lustálkodik,
miként gondolatban már annyiszor tette, de szándékát rendre elvetette;

most, hogy nincs semmi dolga,
s karjai, válla, izmos lábszára
és elméje nélkülözhetők,
mikor nem tud mit kezdeni saját életével,
sebzetten, elcsigázva felkiált: uram, istenem,
elárultam a sorsom, mint egy ökör, mint egy utolsó fajankó;
a ráérős lustaságot nehezebb viselni bármilyen sziklánál,
tégy velem kedved szerint, dagaszd kétszeresére bánkódásomat,
de add vissza, ó, istenem, a büntetésem.

Fordította: Cseke Gábor

Forrás: Fii bun şi când ceri un strop de apă. Editura Ardealul, Tg. Mureş, 2021.

*

după veacuri de experienţă, Sisif reuşeşte
să urce piatra în vârf şi s-o oprească acolo,
să-i pună în toate părţile piedici de rostogolire
dintr-un liant care o face una cu muntele,
din care munte şi face, de fapt, parte;

după veacuri de trudă, Sisif reuşeşte
să se oprească pe săturate, să răsufle şi să lenevească în voie,
ca-n gândurile de atâtea ori, repetat refulate;

dar când nu mai are ce face,
când braţele, umerii, picioarele vânjoase
și mintea îi sunt de prisos,
când cu propria viaţă nu mai ştie ce să facă,
strigă îndurerat, exasperat: doamne, zeule,
mi-am stricat rostul ca un bou, ca ultimul netot;
fârădegraba lenei e mai grea decât orice pietroi,
fâ-mi ce vrei, înmulţeşte-mi regretele cu doi, dar dă-mi,
o, zeule, dă-mi pedeapsa înapoi

Forrás: Fii bun şi când ceri un strop de apă. Editura Ardealul, Tg. Mureş, 2021.