Kedves ismerősöm kért meg, írnék egy karcolatot a Problémák-tűnődések című rádióműsorához. Természetesen elvállaltam. Nagyon sok téma forgott a fejemben, ebből biztosan hamar lesz valami. Felfegyverkezem tollal, papírral, és már kezdeném is… Én kezdeném, de a lejemben már előbb említett témák összevegyültek, így semmire nem jutok, és ez nagy gond. Mi lenne a megoldás? Egy jó gondolat! Nyújtogatom a nyakam…, hol késik a Múzsa? Itt a homlokom! Nyomjon már rá egy csókot!… Semmi! Nem baj, vegyük a nagyokat, mit csináltak ilyen esetben? Egy gondolat: alma! Keresek hamar egyet a kamrában, meg is mosom, kiteszem magam elé az asztalra. Várok… még mindig várok… egy óra múlva is várok… semmi. Nincs téma, ez gond. Mit legyek? Gondolat: séta az erdő szélén! Sportcipőt húzok, és rohanok is az erdő szélére. Sétálok fel-alá, eltelik egy óra is, semmi. Ez gond! Halvány gondolat: hátha otthon. Hazamegyek, kínozom magam, nem megy, nagy gond! Előttem Arany János-verseskötet, lapozom. „Leteszem a lantot. Nyugodjék… / Tőlem ne várjon senki dalt.”
Ő megoldotta. Gondolat: megoldom! Leteszem a lantot, nem írok, valahogy majd elmagyarázom az ismerősömnek. Gondot fogok okozni neki, de hátha lesz egy jó gondolata, amivel megoldja.
Kisétálok az utcára, felszabadultam. Nincs gond! Csepereg az eső, élvezem, ahogy koppan az arcomon, jönnek a gondolatok, de minek? Nincs gond, nem kell a gondolat sem!… Nem kell a gondolat? Ez nagy gond! Miért volna gond, ha a megoldás a gondolat.

Forrás: Cseke P. Péter: Emberkert. Humoros írások. Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2021. Szerkesztő: Bölöni Domokos