Kántor Lajos a huszadik századi erdélyi művészeti kánon aktív alakítója volt, aki generációs, ideológiai és akadémiai kereteken túllépve, rendkívül nyitottan szemlélte a régió magyar képzőművészetét. Így jellemzi őt Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, akit a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) nyílt, április 16-ig megtekinthető Kántor-emlékkiállítás kapcsán kerestünk meg. (A Maszol.ro nyomán)

Az In memoriam Kántor Lajos című kiállítás 107 alkotást mutat meg a 2017-ben elhunyt kolozsvári irodalomtörténész, szerkesztő, műkritikus képzőművészeti magángyűjteményéből, amelynek darabjait Kántor jellemzően ajándékba kapta a művészektől. Baász Imre, Barcsay Jenő, Bodosi Dániel, Cseh Gusztáv, Gy. Szabó Béla, Hervai Katalin, Jakobovits Miklós, Márton Árpád, Miklóssy Gábor, Mohy Sándor, Nagy Albert, Plugor Sándor, Szervátiusz Jenő és Vinczeffy László művei szerepelnek többek között a kiállításon. A magángyűjtemény tekintélyes része, mintegy 200 alkotás részben adományként, részben vásárlás útján került a Sapientia Alapítványhoz, és így az Erdélyi Művészeti Központ gondozásába.

Az Erdélyi Művészeti Központ program 2012-ben indult. A gyűjtemény egy részét a program keretében szervezett kiállítások anyagából vagy művészek leszármazottaitól kapott adományok teszik ki, emellett egy szakmai kuratórium ajánlásai alapján a Sapientia Alapítvány magyar állami támogatásból már három éve vásárol műveket, amelyeket Sepsiszentgyörgyön helyeznek letétbe, és az EMŰK rendelkezésére bocsátanak. A terv az, hogy a program később intézménnyé nője ki magát.

A kiállítás „ízelítő abból, hogy ki is volt Kántor Lajos”, tette hozzá megkeresésünkre az EMŰK vezetője, Vécsi Nagy Zoltán, aki szerint sokat elárul Kántor érdeklődéséről a művek tárgya, megjelenik például Bartók Béla vagy Páskándi Géza, de sok más személyiség is. „A kiállítás egyik termében azt mutattuk meg, hogy mi volt az a szellemi kör, ami őt meghatározta, és akik ezeken a műveken keresztül körülvették” – magyarázta a művészettörténész… (Zsizsmann Erika / Maszol.ro)