Faluvégi Anna: Ágak
hóban ázó ágak
fenyegető ujjak
ég felé intenek
pedig az most csendes
halk imákat rebeg
nem akar ártani
senkinek
hóban ázó ágak
rendre fellázadnak
lombkorona nélkül
felfedik a testük
csupaszon ázottan
kiszolgáltatottan
vajúdnak
hóban ázó ágak
napmelegre várnak
mi megvédi őket
ha jönnek hidegek
ha águk letörik
mivel fenyegetik
az eget