semmi sem olyan már
mint régen volt
a karácsony sem
arról szól
kemény
fagyos teleken
fenyőillat terjengett
s szenteste
jézuskára emlékezve
elmerültünk
a történetekbe
kaptunk ajándékot
piros almát
aranyszínűre festett diót
s még valami
mindig volt
könyv
egy kesztyű vagy
virágosszélű
zsebkendő
az angyal hozta
édesanyám
s ez nekem szent volt
édesapám
az asztalnál ült
s magában örült
mosolygott legbelül
hogy a meghitt estén
csak nevetünk nevetünk
kint csikorgó fagy
bent pattogott a tűz
a kályhában
most már semmi sem olyan
a karácsonyfának
sincs semmilyen illata